Orsi, aki leverten jön ki a meetingekről
Vacak érzés, amikor a kollégáid, főnökeid nem veszik számításba, amit mondasz. Ennél csak egy rosszabb dolog van. Ha számításba veszik, de nem is tudnak róla. Ez akkor vált mindennél világosabbá számunkra, amikor Orsi - egyik tanítványunk – nemrég elmesélte történetét.

Orsi egy nagy multinál dolgozik, és amikor találkoztunk, arról beszélt, hogy már több éve úgy érzi, a kompetencia, amit leginkább fejlesztenie kéne, a kommunikáció. Azért jött hozzánk, mert úgy érzi, szüksége lenne visszajelzésekre, hogy komfortosabban érezze magát a számára stresszes helyzetekben.

Amikor megkérdeztük, hogy milyen helyzetekre gondol, azt mondta, leginkább megbeszélésekre, amelyeken egy-egy témát, ügyet, problémát kell közösen, nagyobb csoportban megbeszélni.

“Négyszemközti, kis csapatokban erős vagyok. De ha többen vagyunk, valami megváltozik. Rossz élmény, hogy ezekre a megbeszélésekre én felkészülök, és sokszor egészen konkrétan tudom, hogy az ötlet, amit viszek magammal, jó és átgondolt. El is mondom a gondolataimat, ötleteimet, de a többiek egyszerűen nem hallják meg, és ilyenkor elég leverten jövök ki ezekről a meetingekről. De nem ez a legrosszabb az egészben. Hanem az, hogy eltelik egy hét, és mégis az győz, amit én javasoltam. Csak éppen nem emlékszik senki, hogy én adtam az ötletet. Ez már többször előfordult, és nagyon rossz érzés.”  

Egy ki önismeret: nézzük meg a CQ Teszt™ segítségével, mi lehet a gond
Orsival, mint a legtöbb ügyfelünkkel, csináltunk a képzése elején egy tesztet. Arra kértük, hogy rövid felkészülést követően tartson nekünk egy 3 perces mini-előadást egy választott témáról. Az előadást felvettük videóra, majd alaposan kielemeztük.

15 különböző dolgot elemzünk egy ilyen videófelvétel alapján. Orsi esetében azt láttuk, nagyon jó adottságokkal rendelkezik, de a mondatai összefolynak. A stressz miatt szinte egyetlen pontot sem tesz le (értsd: a mondatok végén a dallamot nem viszi le), és ez az egyik legfőbb oka, hogy nem kelt céltudatos benyomást. Ha pedig nem hangzik céltudatosnak, azt óhatatlanul az ötletei bánják, mert azokat sem fogják célravezetőnek tartani. Tovább ront a helyzetén, hogy a monoton, gyors beszéd, a szünetek hiánya megnehezítheti az embereknek, hogy figyeljenek rá. Kézgesztusai ugyanakkor elárulták, hogy belül nagyon is tudja, mit akar. Előadása alapján is látszott, hogy Orsi intelligens, okos, alapos nő, akire érdemes lenne odafigyelni, mert erős gondolatai vannak. Ezek a gondolatok azonban egyelőre egy felkavart, iszapos vízben kavarognak, rejtve a szemek elől.

Célok kitűzése
Orsival azt a célt tűztük ki, hogy a képzés végére legyen nagyobb súlya a szavainak. Ennek érdekében a most iszapos, felkavarodott vizet le kell ülepítenünk. Ha a kosz és sár leülepszik, és a víz kitisztul, tisztán láthatóvá válnak a gondolatai, ötletei. Ezt pedig nem csak ő fogja érzékelni, hanem a környezete is. Ennek érdekében Orsival három dologra fókuszáltunk:  

1. A LETISZTLUT ÜZENETRE
Javasoltuk Orsinak, hogy ne az elején, hanem a végén kezdje a felkészülést. Vagyis: találja ki, hogy mit akar mondani, és fogalmazza meg egy rövid, velős mondatban. Ezt a mondatot pedig használja a megszólalása elején, közepén és végén. Ezzel létrejön egy letisztult, megjegyezhető üzenet, amit neki is, másoknak is könnyű lesz megjegyezni.

2. A RÖVIDEBB MONDATOKRA
Orsi mondatai összefolytak, a folyamnak pedig csak eleje volt, vége nem. Rövid kijelentő mondatokkal, és a gondolati egységek közti szünetek megtartásával javasoltuk gyakorolni a rövid mondatok erejét.  

3. A LETETT PONTRA
Ha a mondat végén nincs lent a dallam, a mondat, és ezzel a gondolat “elúszik”. Nem lesz súlya. Ha lent van a dallam, az olyan, mint ha beleálltál volna abba, amit mondtál. Ég és föld a hatása.

+1. A SZEMKONTAKTUSRA
A szemkontaktussal kapcsolatban már mindenki megtanulhatta, hogy milyen fontos gálánsan bánni vele. Jusson mindenkinek, akihez beszélsz. Azonban van valami, ami ennél fontosabb. Hogy mi történik a szemkontaktussal a mondat végén. Orsi bőkezűen osztotta ugyan a szemkontaktust, amikor a mondatai végéhez ért azonban, elkapta. Vagy a jegyzeteibe, vagy a szoba valamelyik sarkába, vagy a lába elé nézett. Mikor kipróbáltuk, hogy milyen ereje van a mondat végén megtartott szemkontaktusnak, azonnal megértette a különbséget. A rövid mondat, letett ponttal a végén, egy kis szünettel, és megtartott szemkontaktussal: na ez az, aminek minden alkalommal elsöprő ereje van. Egyszerűen oda kell figyelni az emberre, mert súlya van a szavának.

Eredmény
Orsi ma már sokkal tudatosabban készül fel a számára fontos megbeszélésekre. Világosabb üzeneteket visz magával. Figyel rá, hogy rövidebb mondatokban, letett pontokkal mondja el a lényeges részeket. Pontosabban látja, mi miatt sikeres vagy sikertelenebb egy-egy megszólalása. Úgy érzi, kollégái is észrevettek valamit a változásból, mert az utóbbi időben jobban figyelnek a véleményére.

Téged is érdekel, hogy mekkora súlya van a szavadnak?
Te is szeretnél végigmenni egy olyan úton, mint Orsi? Felmérni, hogy milyen benyomást teszel kollégáidra, főnökeidre, ügyfeleidre, amikor beszélsz velük. Hogy mennyire megy át az üzeneted? Supertalk™ képzésünk kiscsoportos keretekben pont ebben segít. Ha megadod az email címedet, jelentkezünk nálad, és segítünk elindulni egy úton. 

Comment