Viewing entries tagged
tréner

Comment

Mini-interjú Kertész Gergő kollégánkkal

Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy taníts?
Ez teljesen esetleges dolog volt nálam. Bölcsész képzésre jártem és pénzre volt szükségem egyetemistaként. Először megtanultam a weblapkészítés alapjait, mert könnyű volt vele munkát szerezni. Aztán egyszercsak megkérdezték az ELTE média szakán, hogy nem tartanék-e webszerkesztés gyakorlatot más diákoknak. Sokak szerint jól magyaráztam, úgyhogy jó ötletnek tűnt, így elkezdetem webszerkesztési alapismereteket tanítani. Ott jöttem rá, hogy én ezt szeretem csinálni.

Kertész Gergely / fotó: Ádám Kata

Kertész Gergely / fotó: Ádám Kata

Lassan 14 éve oktatsz, ennyi idő után mi az, ami leginkább motivál?
Egyfelől maga az együttlét és az interakció, az hogy egymásra figyelünk. Másfelől szeretem megmutatni másoknak ami engem lelkesít. Olyan vagyok, aki szereti hirdetni az igét is, de a valódi célom, hogy egy beszélgetést hozzak létre.

A tanítás, trénerkedés rengeteg enrgiát ad, de sokat is kíván. Mivel szoktál feltöltődni?
Leginkább sziklamászással, természetben való semmittevéssel, jó ételekkel és további tanulással.

Mi volt az első tréneri, oktatói élményed, hogyan sikerült? 
Mint mondtam, életemben először webszerkesztést tanítottam és csak annyira emlékszem, hogy az első pár alkalommal nagyon izgultam, de aztán rájöttem, hogy minél inkább kiszállok a „tanár megmondja” szerepből, minél inkább együtt fedezünk fel valamit a diákokkal annál jobb lesz mindenkinek. De a legemlékezetesebb talán az volt mikor érvelést, logikát és meggyőzéspszichológiát kezdtem tanítani a BME-n. Ott jöttem rá, hogy ahhoz, hogy jó tanár legyek nem kell mindent tudnom, elég, ha eleget tudok, ami a legnagyobb megkönnyebbülés a tanárnak és valószínűleg a diákoknak is. A kapcsolat és a jelenlét sokkal fontosabb. Ezt hamar megmutatta az is, hogy egyre többet kerestek meg a témák iránt érdeklődő hallgatók.

Minden oktatónak megvan a maga stílusa, hogyan jellemeznéd a tiédet?
Támogató, nagyon figyelek a többiekre. Ugyanakkor intellektuális vagyok, nagyon fontos számomra, hogy legyen világosság.

Mi a katarzis számodra ebben hivatásban? 
Az, ha tudok mutatni valamit, ami másokat fellelkesít.

Mit gondolsz, ha a volt tanítványaid csak egyetlen jelzővel jellemezhetnének, mi lenne az?
Türelmes.

Mi vonzott a BARRA Intézethez?
A családias légkör, a lehetőség arra, hogy aránylag kötetlen keretek között dolgozzak.

Ha kapnál egy évnyi fizetést, és egy balatoni nyaralót, hogy írj egy könyvet kommunikációs témában, mi lenne a címe, miről szólna? 
„Figyelem és együttműködés” – A kommunikáció a figyelemnél kezdődik. A figyelem felkeltésénél és a közös perspektíva kialakításánál. Ebben nagy szerepe van a türelemnek és a nyitottságnak. Gyakori, hogy éppen itt az első lépéseknél siklik ki minden és veszítjük el az együttműködés lehetőségét. Az együttműködésnél pedig nincs nagyobb emberi erőforrás.

Comment

Comment

Ismerd meg kollégáinkat: mini-interjú Szádvári Judittal

Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy taníts?
Apukám tanár, szerettem beülni az óráira, a tanári szobában lebzselni. Volt otthon egy pici
táblám és egy hosszú mutogató pálcám, amikkel sokszor játszottam tanárosat. Tehát már
korán megfogalmazódott a gondolat. Később elvégeztem a magyartanári szakot, de nem
gondoltam, hogy magyartanár leszek. Újságíró szerettem volna lenni és kiegészítésnek
szántam, hogy közelebb kerüljek a magyar nyelvhez és a kultúrához. Az iskolai tanítási
kereteket túl kötöttnek tartottam. A Kommunikációs Főiskolán ismerkedtem meg ezzel a
tanítási műfajjal, intenzíven 2-3 napig dolgozunk egy problémán és burokban, téthelyzet
nélkül gyakorolhatunk. Nagyon tetszett. És jobban szeretek együtt dolgozni a
„tanítványokkal”, mint kiállni és mondani a tutit, majd szigorúan számon kérni.

Judit, egyik versenyén...

Judit, egyik versenyén...

 

10 éve oktatsz, ennyi idő után mi az, ami leginkább motivál?
A pénz. Viccelek. Az emberek. Mikor azon gondolkoztunk szüleimmel, mi legyek, merre
tanuljak tovább, egyetlen kikötésem volt. Emberekkel szeretnék együtt dolgozni. Most is ezt
szeretem a legjobban. Elindulunk valahonnan és 2-3 nap alatt hatalmas csodák történnek,
komolyan néha életek változnak meg a szemed előtt és ez csak a kommunikáció. Jó ennek a
részese lenni.

A tanítás, trénerkedés rengeteg energiát ad, de sokat is kíván. Mivel szoktál feltöltődni?
Sporttal. Triatlonozom (úszás, kerékpár, futás) és ez teljesen kikapcsol. Az, hogy a szabadban
vagyok, szép helyeken, teljesen feltölt. Szeretek a szellemi munka után testben is elfáradni.

Mi volt az első tréneri, oktatói élményed, hogyan sikerült?
Egy általános iskola tanárait kellett coacholni. Felvettük videóra ezt az első szereplést. A
szívem a tokomban dobogott. Visszanéztem gyorsítva, a névtábla a mellkasomon hullámzott.
De nagyon jól sikerült. Egy embert leszámítva, aki kiszúrta a kamerát, ami engem vett, nem
sejtették, hogy ez az első szereplésem.

Minden oktatónak megvan a maga stílusa, hogyan jellemeznéd a tiédet?
Én elég pragmatikus vagyok. Szeretem a megfogható dolgokat, ezért nagyon fontosnak
tartom, hogy elvihető és használható tudást adjunk, nem mindenkinek ugyanazt, de
mindenki találja meg a számára leghasznosabbat. Fontos, hogy a változás elinduljon.
Emellett támogató is vagyok. Tudom, hogy egy – egy szituáció mennyire stresszes. És
mindent elkövetek, hogy ezeket a helyzeteket megkönnyítsem.

Mi a katarzis számodra ebben hivatásban?
Ha a képzés végére minden a helyére kerül. Ha elkezdik a résztvevők használni a tanultakat
és ettől egészen más benyomást keltenek. Sokkal érthetőbbek legyenek, az menjen át, amit
szeretnének.

Mit gondolsz, ha a volt tanítványaid csak egyetlen jelzővel jellemezhetnének, mi lenne az?Mosolygós.

Mi vonzott a BARRA Intézethez?
Kommunikációt és pedagógiát (magyartanári szakot) végeztem. Itt tökéletes kombinációt
találtam erre a két érdeklődési körre. Izgalmas volt, hogy annyi munkahelyre, annyi
munkakörbe nyerek betekintést. Nekem ez volt az első munkahelyem, de mégis, mintha már
rengeteg helyen dolgoztam volna.

Ha kapnál egy évnyi fizetést, és egy balatoni nyaralót, hogy írj egy könyvet kommunikációs
témában, mi lenne a címe, miről szólna?

A címen még gondolkodnom kell, de motivációról és az önmagunkkal való kommunikációról
szólna. Sport és pozitív kommunikáció egyvelege lenne. Sportolok és edző is vagyok, persze
itt is fontos a szaktudás, a jól felépített edzésterv, taktika, de ez ma már alap. Azt gondolom
a jó teljesítmény 80%-ban hozzáállás és kommunikáció kérdése. A kommunikáció továbbra is
népszerű téma, sokan érzik, hogy fontos, mert megtapasztalták már, hogy milyen az, ha nem
jó. Egyre népszerűbb téma a boldogság kutatása, nem kell magyarázni, hogy miért. És
szerencsére egyre többen sportolnak. Szóval tuti bestseller lenne. :)

Comment