"Own Your Story": mini-interjú Barra Máriával

Comment

"Own Your Story": mini-interjú Barra Máriával

Régi adósságunk, hogy tanárainkkal, kollégáinkkal már a képzés előtt megismerkedhessetek. Ehhez tűnt jó ötletnek egy-egy mini interjú itt a blogon. Elsőként fogadjátok szeretettel Barra Mária válaszait, aztán jönnek majd sorban a többiek. 

Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy taníts?

18 évesen egy dolgot tudtam biztosan: soha de soha nem leszek tanár. Apám tanár volt, 2 nagynéném tanár volt, én orvos akartam lenni, gyógyító. Azután bekerültem a Magyar Rádióhoz (ami akkor még az egyetlen rádió volt) és pár év után kaptam egy gyakornokot, akit be kellett tanítanom. A tanítás valahol itt kezdődött nekem. Később azt is észrevettem, hogy valamiért  a riportalanyaim nekem nagyon hamar elmondják azt is, amit nem feltétlenül akartak volna. A rádiózás mellett 1996-ban vállalkozást alapítottam, egy rádiós kolléganőm rábeszélésére elindítottuk a mostani Intézet alapját - egy beszédiskolát. Aztán nagyon hamar kiderült, hogy mást gondolunk fontosnak: ő csak beszédet akart tanítani, én inkább kommunikációt. Akkor értettem meg, hogy egy vállalkozásnak csak egy feje lehet. Szétváltunk békében, én folytattam a kommunikáció irányában, aztán, mire körülnéztem, már rég tanítottam. 

 Mária a kollégáinak mesél. Valóban legyőzte az introvertáltságát. 

Mária a kollégáinak mesél. Valóban legyőzte az introvertáltságát. 

Lassan 21 éve oktatsz, ennyi idő után mi az, ami leginkább motivál?
Kimondani is sok. Fantasztikus érzés, ha sikerül valami hasznosat átadni egy másik embernek, egy csoportnyinak meg végképp. Fantasztikus érzés, amikor beszélsz hozzájuk, és azt látod, hogy csillog a szemük, hogy felnőtt, meglett emberek és akármit kérsz tőlük, megcsinálják, mert bíznak benned. És amikor egy képzés után évek elteltével egyszercsak megkeres valaki, aki addigra már karriert épített, és azt mondja, hogy ez nekem, nekünk is köszönhető, az maga a boldogság. Sok ilyen esetet átéltem már, és remélem, még sokat fogok. És persze nagyon motivál az is, hogy az agykutatás fejlődésével egy csomó sejtésünk mára bizonyított tény, és ez még csak a kezdet. Szóval nemcsak tanítok, hanem tanulok is. Tanulok újat a kommunikációról, és tanulok minden alkalommal a résztvevőktől is valamit, mert mindegyikük más, és mindegyikük izgalmas kihívás. 

A tanítás, trénerkedés rengeteg enrgiát ad, de sokat is kíván. Mivel szoktál feltöltődni?
Hát ez nehéz kérdés. A kollégáim szerint munkamániás vagyok, és félek, hogy igazuk van. Ha lenne időm, festenék, akvarellben már összehoztam 1-2 olyan képet, amit vállalhatónak érzek. Ez nagyon jó kikapcsolódás lenne. Szeretek csak úgy bambulni egy nyári estén az égő tűzbe, olyankor nagyon el tudok lazulni. És jó lenne egy kis idő a babagyűjteményemre, 1900 és 2000 közötti játékbabákat gyűjtök. Vicces, de nekem ez is kommunikáció - szeretem azokat a babákat, akiknek “történetük” van: látom, hogy anya babája volt amivel aztán játszott a kislánya, sőt, olyan is van, amelyik a nagyié volt és aztán a lánya, meg még az unokája is játszott vele. Róluk szívesen írnék egyszer egy könyvet - kommunikációs szempontból. És nagyon szívesen megírnám azt a könyvet is, amiben elmondhatnám mindenkinek, hogyan is működik a valóságban az a roppant bonyolult dolog, amit kommunikációnak hívunk és mi az a kommunikációs intelligencia.

 Egy kép a múltból... Mária 3 évtizeden át volt a Magyar Rádió munkatársa, megkapta a Legszebben Beszélő Rádiós díját is.   

Egy kép a múltból... Mária 3 évtizeden át volt a Magyar Rádió munkatársa, megkapta a Legszebben Beszélő Rádiós díját is.   

Mi volt az első tréneri, oktatói élményed, hogyan sikerült?  
Nahát, ez vicces. Én az első diplomámat már munka mellett szereztem meg, ez egy bölcsész diploma, magyar szakos tanár és népművelő. Az utóbbi az egy ilyen szocreál kitaláció volt, művelődési házak vezetőit képezték. Én mindig azzal viccelődtem, hogy József Attila nyomán majd “egész népemet fogom, nem középiskolás fokon, taní-tani” - és még mindig nem tettem le erről. Ezért is szeretném azt a könyvet megírni.

Először az Apáczai gyakorló gimnáziumban kellett próbatanítást teljesítenem, és úgy adódott, hogy a vezető tanár beteg lett, én meg ottragadtam 3 hónapra. Egy olyan elit-osztályt kaptam, ahol csupa okos gyerek volt, és a reneszánszról tanultunk. 15 éves srácok voltak, én úgy gondoltam, ahhoz, hogy az irodalmat megértsék, kéne egy kis kitekintés más művészetekre is. Vittem egy könyvet a reneszánsz festészetről, az körbejárt az osztályban, és láttam, hogy a fiúk vihognak. Megkérdeztem, mi a vicces, mire nagy nehezen kibökték, hogy azt mondjam meg, vajon Jézus fitymáját eltávolították-e. Elkezdtünk erről beszélgetni, és akkor úgy éreztem: tudok valamit, hogy ezt meg merték kérdezni, és tudtunk róla beszélgetni. Sok évvel később az egyikük az Intézetben is ügyfelünk lett. 

Minden oktatónak megvan a maga stílusa, hogyan jellemeznéd a tiédet?
Azt hiszem, alapvetően introvertált ember vagyok, aki megtanult kommunikálni. Ez nyilván érződik a stílusomon is: nagyon hamar tudok bizalmat kialakítani, de van bennem egy kis távolságtartás. Amíg ez a kettő egyensúlyban van, addig rengeteg muníciót ad, hogy más introvertáltaknak segítsek.
 
Mi a katarzis számodra ebben hivatásban?  
Én sosem használnám ezt a szót, de mindig megrendít, mennyien szenvednek például az introvertáltak közül, azzal, hogy meg akarnak felelni valaminek, amilyenek sohasem lesznek. Amikor sikerül valakit a saját félelmein, megfelelési kényszerén, görcsein átlendíteni, azért mindig hálás vagyok. Ezek ráadásul mindig pofonegyszerű dolgok, amiket én tudok, ők meg nem. de a kedvemért kipróbálják, és amikor megérzik, hogy működik, elkezdik beépíteni, a sajátjukká tenni. Előfordul, hogy valakivel sok év után újra találkozom, és felemelő érzés azt látni, hogy hogyan vált a személyisége részévé, amit nálam tanult. Ez a jutalom. 

Mit gondolsz, ha a volt tanítványaid csak egyetlen jelzővel jellemezhetnének, mi lenne az?
Hiteles.

Mi vonzott a BARRA Intézethez?
Erre egyszerű válaszom van: én hoztam létre. Persze, nem egyedül, azt hiszem, maradandóan csapatjátékos vagyok. És biztos, hogy szerencsém is volt. De ma van Intézet, és remélem, holnap is lesz. Nekem ez minden áldott napon vonzó, emiatt sosem érzem nyűgnek, ha hétfő van és már megint be kell menni a munkahelyemre. Ha annak érezném, abbahagynám.

Ha kapnál egy évnyi fizetést, és egy balatoni nyaralót, hogy írj egy könyvet kommunikációs témában, mi lenne a címe, miről szólna?
A kommunikációs intelligenciáról, és arról, hogyan lehet, és miért érdemes fejleszteni. A címe? Azt hiszem, csak angolul tudom jól megfogalmazni a munkacímét, ami valami ilyesmi: Own Your Story. De a cím nagyon fontos, úgyhogy még gondolkoznék rajta… És a balatoni nyaralóhoz vörösbor is járna?

Comment

Missziónk és miértünk...

Comment

Missziónk és miértünk...

21 éve tartunk kommunikációs tréningeket cégeknek. Coacholunk felsővezetőket. Vezetünk kiscsoportos kommunikációs képzéseket bárkinek, aki hozzánk fordul. Ez elég sok idő arra, hogy letisztuljon, miért is csináljuk, amit csinálunk valójában. Az év eleje óta dolgoztunk azon, hogy akár egyetlen mondatba is beleférjen a miértünk. A mondat, amit megszültünk, a bejegyzés végén olvasható. Előtte álljon itt egy kis háttér a gondolkozásunkról. 

Ha egy csapat minden tagja egy irányba evez, dominálni tud bármilyen iparágat, bármilyen piacon, bármilyen konkurens ellen, bármikor. Amikor ezt cégvezetők meghallják, egyetértőleg bólogatnak, de mindig van bennük valami elkeseredettség is. Mert pontosan tudják, hogy mennyire ritka, hogy ez megtörténik

Nem egy jó szó az, hogy kommunikáció, mert mindnekinek mást jelent. Vagyis igazából nem jelent semmit. Ilyenkor jön jól egy definíció. Számunkra a kommunikáció az ember azon képességét jelöli, amivel kapcsolatait ápolja. Ebből következik, hogy a beszéd, az önkifejezés tulajdonképpen leginkább együttműködni segít nekünk másokkal. Tehát nem mindegy, hogy hogyan beszélünk, hogyan fejezzük ki magunkat, mert a legtöbbünk életében a két legfontosabb terület - a munkahely és a magánélet - egyaránt együttműködést kíván

Nálunk az intézetben mindenkinek megvan a saját kínlódástörténete, kálváriája az együttműködéssel. Nekem például szerelem és millió dolláros cég egyaránt elúszott már azon, hogy nem tudtunk együttműködni. De a BARRA Intézet sikeresebb és sikertelenebb éveinek története is leírható a csapattagok együttműködési - kommunikációs - képességével.

Nem csak a véletlen fújt tehát össze bennünket egy csapattá. Hanem az, hogy akik itt dolgoznak az életük egy pontján eldöntötték, hogy csapatjátékosok akarnak lenni. Hogy együtt akarnak működni másokkal. Hogy úgy akarnak kommunikálni a társaikkal, hogy az a kapcsolataikat erősítse. 

Az emberi létezésünk alapigénye, hogy mások lássanak, halljanak, értsenek minket. És fordítva, hogy minél jobban lássam, halljam, értsem a másikat. Aki szerencsés, ezt egész fiatalon megéli egy-egy üzleti, magánéleti vagy csapat kapcsolatban. Van, aki 20 évet kell várjon rá. Van, aki sosem éli meg.

Mi azért csináljuk amit csinálunk, mert megértettük, hogy ha világosan, inspirálóan és közben végig nyitottan fejezzük ki magunkat - vagyis jól kommunikáljuk a gondolatainkat, érzéseinket, ötleteinket - termékenyebbé, sikeresebbé válnak a kapcsolataink. Sikeresebbé válunk mi magunk is. Legyen szó magánéletről, munkáról, előadásról vagy médiaszereplésről.

Ahogy mondtuk: a kommunikáció az a képességünk, amivel az emberi kapcsolatainkat ápoljuk. A fenti gondolatainkból kiindulva így végül ebben a mondatban találtuk meg leginkább a missziónkat:  

"Csapatjátékosoknak segítünk világosan, inspirálóan és nyitottan beszélni, hogy hamarabb elérjék céljaikat."

Hát ez a mi miértünk, és ez a mi missziónk. 

Comment

Ezért gondolkozz a cégkultúráról régészként!

Comment

Ezért gondolkozz a cégkultúráról régészként!

Néhány napja CQ Teszteket vettem fel Tatabányán ügyfelünk, a COLOPLAST központjában. A cég egészségügyi segédeszközök gyártásával és szolgáltatások fejlesztésével igyekszik megkönnyíteni az intim egészségügyi problémákkal élők hétköznapjait. Kollégáim már sokszor jártak itt, én most először. És mint valami japán turista, össze-vissza fényképeztem mindent, amin megakadt a szemem. 

Azt szoktam képzelni ilyenkor, hogy régész vagyok. Érdekes gyakorlat ez, ha az ember egy cég kultúráját akarja megismerni. Képzelj az adott munkahely mellé egy Vezúvot. Kitör a vulkán, mindenki elmenekül, mindent befed a hamu. Eltelik ezer év, és jössz te, a régész. És megtalálod ennek a cégnek az irodaépületét egy ásatás során. Minden érintetlenül hever bent, a te feladatod a maradványokból összerakni, hogy kiféle-miféle emberek dolgozhattak itt, milyen viszonyban lehettek egymással, és hogyan telhettek a mindennapjaik! Lehet beszélni cégkultúráról naphosszat. De az ilyen ártatlan játékok, mint amit én játszottam a kamerámmal néha pontosabb képet ad egy cég valódi kultúrájáról, mint bármi más.  

A férfi WC-ben például kattintottam egy ilyet:

 Máris megtudjuk, hogy a COLOPLAST valószínűleg kiszervezi a takarítást. De ami fontosabb: olyan céget választott partnerként, aki figyel a pozitív kommunikációra. Nem büntet, nem fenyeget, nem feltételezi, hogy ne tudnád használni a wc-kefét. Helyette megköszöni, hogy segítesz nekik tisztaságot tartani. A WC egyébkét ragyogott a tisztaságtól. 

Máris megtudjuk, hogy a COLOPLAST valószínűleg kiszervezi a takarítást. De ami fontosabb: olyan céget választott partnerként, aki figyel a pozitív kommunikációra. Nem büntet, nem fenyeget, nem feltételezi, hogy ne tudnád használni a wc-kefét. Helyette megköszöni, hogy segítesz nekik tisztaságot tartani. A WC egyébkét ragyogott a tisztaságtól. 

Délután, útban vissza a tárgyalóba, ahol a CQ Tesztes interjúkat csináltam, várva utolsó interjúalanyomra, kinéztem az ablakon, és ezt láttam:

 Egy régész már nyilván csak a kisbuszt találta volna meg. De abból is következtethetett volna rá, hogy ez a cég nem csak hogy foglalkoztatott mozgásukban korlátozott munkatársakat. Arról is gondoskodott, hogy munkába és onnan haza is tudjanak jutni. 

Egy régész már nyilván csak a kisbuszt találta volna meg. De abból is következtethetett volna rá, hogy ez a cég nem csak hogy foglalkoztatott mozgásukban korlátozott munkatársakat. Arról is gondoskodott, hogy munkába és onnan haza is tudjanak jutni. 

 Egy régész a gyep 1000 éves maradványából megállapítahatná, hogy itt rend volt a lelke mindennek, így a kertnek is. 

Egy régész a gyep 1000 éves maradványából megállapítahatná, hogy itt rend volt a lelke mindennek, így a kertnek is. 

 Egy régész a céges kert maradványaiból következtethetett volna rá, hogy a munkatársak, ha gondolkozni támadt kedvük, volt hozzá kacskaringós kis barangoló ösvényük. 

Egy régész a céges kert maradványaiból következtethetett volna rá, hogy a munkatársak, ha gondolkozni támadt kedvük, volt hozzá kacskaringós kis barangoló ösvényük. 

 A céges menza gazdag ételmaradékaiból következtetni lehet rá, hogy ez a cég fontosnak tartja az egészséges étkezést. 

A céges menza gazdag ételmaradékaiból következtetni lehet rá, hogy ez a cég fontosnak tartja az egészséges étkezést. 

 Jómagam biztos voltam benne, hogy diétám miatt nem sok mindenből válogathatok majd, ehhez képest az idei év legfinomabb párolt zöldségét, és két szelet elsőrangú karajt ettem. Köszönet a konyhásnéniknek. Olyan volt a minőség, ami kenterbe veri a legtöbb céges menzát, ha nem az összeset, amivel az elmúlt 10 évben dolgom volt. 

Jómagam biztos voltam benne, hogy diétám miatt nem sok mindenből válogathatok majd, ehhez képest az idei év legfinomabb párolt zöldségét, és két szelet elsőrangú karajt ettem. Köszönet a konyhásnéniknek. Olyan volt a minőség, ami kenterbe veri a legtöbb céges menzát, ha nem az összeset, amivel az elmúlt 10 évben dolgom volt. 

 Vacak fotó lett, és csak az ebéd végén tűnt fel, de ezen a menzán a gépkezelő, a szalagmunkás és a vezetőség is együtt esznek. Ez idáig nem is olyan különleges, sok gyár van Magyarországon, ahol ugyanez a helyzet. Itt azonban az "együtt" tényleg együttet jelent... egymás mellé is ülnek az emberek. Ez utóbbi nem midnenholtermészetes. 

Vacak fotó lett, és csak az ebéd végén tűnt fel, de ezen a menzán a gépkezelő, a szalagmunkás és a vezetőség is együtt esznek. Ez idáig nem is olyan különleges, sok gyár van Magyarországon, ahol ugyanez a helyzet. Itt azonban az "együtt" tényleg együttet jelent... egymás mellé is ülnek az emberek. Ez utóbbi nem midnenholtermészetes. 

 A szemét? Csak szelektíven!

A szemét? Csak szelektíven!

 A régész ebből a folyosói polcból értené meg, hogy a Coloplastban a munkahelyi balesetmegelőzés fontos prioritás. A serlegek a cég házi tűzoltócsapatának versenyeken elért eredményeit dícsérik. 

A régész ebből a folyosói polcból értené meg, hogy a Coloplastban a munkahelyi balesetmegelőzés fontos prioritás. A serlegek a cég házi tűzoltócsapatának versenyeken elért eredményeit dícsérik. 

 A hatalmas növányfal árulkodik a szándékról, hogy a gyár számára fontos volt a mindennapi jó közérzet biztosítása. 

A hatalmas növányfal árulkodik a szándékról, hogy a gyár számára fontos volt a mindennapi jó közérzet biztosítása. 

 Az SD kártya, amit a TV hátuljában a figyelmes régész megtalálhat, árulkodhat a szándékról, hogy itt a munkatárs valóban az: társ. És ha a cég vezetőivel akarna beszélni, kéretlenül is lehetősége van rá.  

Az SD kártya, amit a TV hátuljában a figyelmes régész megtalálhat, árulkodhat a szándékról, hogy itt a munkatárs valóban az: társ. És ha a cég vezetőivel akarna beszélni, kéretlenül is lehetősége van rá.  

 Ebben a cégben asszertíven zajlik a konfliktusok kezelése: a hűtőfelelős nem csak kér, megoldást is kínál. 

Ebben a cégben asszertíven zajlik a konfliktusok kezelése: a hűtőfelelős nem csak kér, megoldást is kínál. 

 Az építész (vagy inkább a megrendelő?) ha gyárat tervez, könnyen alkot "silókat". Egymástól alaposan elválasztott tereket. Iroda. Gyár. Menza. Raktár. Stb. A COLOPLAST-ban ezzel szemben az étterem, a gyártósorok, és az irodák egymás szoros szomszédságában helyezkednek el, egyikből a másikba észrevétlenül és akadálymentesen sétálhat be az ember, miközben végig az az élménye, hogy egy térben van. Vagyis egységélménye van. 

Az építész (vagy inkább a megrendelő?) ha gyárat tervez, könnyen alkot "silókat". Egymástól alaposan elválasztott tereket. Iroda. Gyár. Menza. Raktár. Stb. A COLOPLAST-ban ezzel szemben az étterem, a gyártósorok, és az irodák egymás szoros szomszédságában helyezkednek el, egyikből a másikba észrevétlenül és akadálymentesen sétálhat be az ember, miközben végig az az élménye, hogy egy térben van. Vagyis egységélménye van. 

Sok gyárral dolgozunk, és mindenhol halljuk, hatalmas kihívás a munkaerőhiány. Nem tudom, hogyan toboroz, mivel csábít munkatársakat a Coloplast, de "régész" szemmel nézve a cégkultúrájukat, valamit jól csinálnak. Ha mindebben felfedeznéd a skandináv hozzállást az élethez, nem véletlen, hiszen a Coloplast dán cég. 

A te cégedről mit mondana egy "régész"? 

Comment

A te cégedben is szuper ostoba dolgok történnek? Elon Musk válaszol...

Comment

A te cégedben is szuper ostoba dolgok történnek? Elon Musk válaszol...

Elon Musk ismét levélben fordult kollégáihoz, nem először. Sokat lehetett olvasni az utóbbi időben róla, hogy ideje 99%-át a Tesla gyártósorai mellett tölti, annyira, hogy állítólag gyakran bent is alszik a gyárban, egy irodai kanapén, hálózsákban (lásd fent). Hogy miért? 

Mert nagy a részvényesi és vevői nyomás. A Model 3 gyártási tempója messze elmarad az ígérttől, így a vevők 3, 6, esetenként 9 hónapos csúszással kapják csak meg az autóikat. És ez - tudja mindenki a Teslanal - elfogadhatatlan. 

A minap Peter Thiel - Elon volt üzlettárrsa a Pay Palnél - mondott azonban egy érdekeset Elon Muskkal kapcsolatban, idézem: "18 éve ismerem Elont. Soha ne fogadj ellene. Soha(!) nem akarsz ellene fogadni."  Ez az a csávó ugye, aki kitalálta, hogy hogyan lehet eldobni egy ceruzát, ami a hegyén landol, és megáll. Vizen! Szóval valószínűleg meg fogja oldani, hogy a gyára a kapacitásán termeljen. 

Na de vissza a levélhez. A gyártósor mellett eltöltött sok heti idő elég volt ahhoz, hogy Elon - a legjobb értelemben - ismét bepiszkolja a kezeit, és rájöjjön, hol termel felesleget a gyár, hol és min akadnak le a folyamatok.

 Elképzelt kép Elon Muskról, ahogy - mint mondta - a gyárban alszik a földön. 

Elképzelt kép Elon Muskról, ahogy - mint mondta - a gyárban alszik a földön. 

Konklúzióit, tapasztalatait pedig Progress, Precision and Profit ( Haladás. Pontosság. Profit.) című levelébe sűrítette. Ebben 7 pontban ad tanácsokat (vagy inkább utasításokat) kollégáinak, és ami talán meglepő lehet, hogy azok jórésze - főként az idézett produktivitással kapcsolatos rész - mind a kommunikációról szól. A sorok közt konkrétan arról, hogy ha nem áramlik szabadon a kommunikáció az emberek között, akkor előbb utóbb belassul a szervezet, és "szuper ostoba dolgok" fognak bekövetkezni. Not good! 

 Tesla Model 3 gyár - részlet. Dolgoznak itt azert emberek is. 

Tesla Model 3 gyár - részlet. Dolgoznak itt azert emberek is. 

Hét produktivitási tanács (utasítás?!) Elontól a kollégáknak:
1. A mértéktelen meetingek a nagyvállalatok megrontói, és a probléma az idő múlásával csak rosszabbá szokott válni. Kérlek, szabaduljatok meg minden nagyob meetingtől, hacsak nem vagytok biztosak benne, hogy értéket teremt valamennyi jelenlévő számára
amely esetben fogjátok nagyon rövidre. 

2. Szabaduljatok meg a gyakori, ismétlődő meetingektől is, hacsak nem valami nagyon sürgős ügyről van szó. Ha a nagyon sürgős ügyet megoldottátok, a meetingek száma gyorsan csökkenjen.  

3. Abban a pillanatban, hogy kiderül, nem tudsz hozzátenni semmit egy meetinghez, azonnal sétálj ki róla. Nem neveletlenség kimenni, az a neveletlenség, ha pazarlod valakinek az idejét

4. Ne használj rövidítéseket, vagy ostoba szavakat tárgyakra, szoftverre, folyamatra a Teslában. Általában minden, ami külön magyarázatot igényel, gátolja a kommunikációt. 

5. A kommunikációnak két pont között a lehető legrövidebb utat kell megtennie, hogy a munkát elvégezze, nem pedig a ""parancsnoki láncon"" keresztül. Bármelyik manager aki a parancsnoki láncot erölteti hamarosan másik cégnél fogja találni magát

6. A bajok forrásának jelentős része a kommunikáció gyatrasága a részlegek között. A megoldás erre, hogy hagyjuk az információ szabad áramlását minden szint között. Ha valak el akar végezni egy feladatot, de ehhez beszélnie kell a managerével, akinek beszélnie kell az igazgatójával, akinek beszélnie kell egy VP-vel, akinek beszélnie kell egy másik VP-vel, akinek beszélnie kell egy igazgatójával, akinek beszélnie kell egy managerével, akinek beszélnie kell valakivel, aki a valódi munkát majd elvégzi, akkor szuper ostoba dolgok fognak történni. OK kell hogy legyen, hogy az emberek direktben beszéljenek egymással, és hogy elérjék, hogy a megfelelő dolgok megtörténjenek.  

7. Általában véve: mindig válasszátok vezetőül a józan észt. Ha egy "céges szabály" nyilvánvalóan nevetséges egy adott helyzetben, annyira, hogy jó Dilbert képregény lehetne belőle, akkor a szabálynak meg kell változnia.  

U.i.: ha a te cégedben is szuper ostoba dolgok történnek, mutasd meg Elon Musk levelét a főnökeidnek! Valószínűleg akad a tanácsai közt olyan, ami nálatok is javíthat a helyzeten. 

Comment

4 előadói tipp Warren Buffettől, hogy legközelebb még jobb előadást tarts

Comment

4 előadói tipp Warren Buffettől, hogy legközelebb még jobb előadást tarts

Ma az egyik Supertalk-os tanítványunk megosztotta velem, hogy jövő héten egy fontos elődás vár rá. Ezen a cégük vezérkara is részt vesz, és nem kicsi cégről van szó, hanem nagyról. Svájcban. Szóval nagy a nyomás most rajta, és abban maradtunk, hogy akkor a mára szánt blog témám helyett inkább Warren Buffettről, és négy előadói tippjéről írok majd. Warren  elmondása szerint ugyanis ezek segítettek neki jobb előadóvá válni, és ha neki segítettek, talán adhat jó ötletet másnak is.  

Warren ma már híresen jó előadó, elég csak felpattintani a YouTube-ot, és keresni vele bármilyen előadást. Világosan, inspirálóan, szórakoztatóan beszél minden alkalommal. De ez nem hogy nem mindig volt így, hanem fiatalabb korában konkrétan a hányinger kerülgette, ha kihívták a táblához, vagy ha diáktársai előtt kellett beszélnie. 

Egy nagy szerelem kellett hozzá, hogy ez megváltozzon, tudta ugyanis, hogy ha lánykérésre kerül a dolog, ami kinézőben volt, akkor is rá fog törni majd a pánik, és képtelen lesz értelmesen beszélni. Ezt mindenáron el akarta kerülni, ezért úgy határozott, hogy beiratkozik egy Dale Carnegie tréningre, és megtanul mások előtt beszélni. 

Azóta gyakran hivatkozik négy dolgra ebből a képzésből, azokra, amiket úgy tűnik, kiemelten hasznosnak talált közülük. 

1. Tanulj, amennyit csak tudsz
Nekem, ha a tanulás szót meghallom, Buffet jut eszembe. Szinte nincs alkalom, hogy ne hívná fel a figyelmet a tanulás fontosságára. Olvasásra, a téged érdeklő témák utánajárására buzdít lépten nyomon. Napjának nagyobb részét ő maga is olvasással, gondolkozással, tanulással tölti. És azt mondja, ez tette őt sikeressé. Aki állandóan tanul és olvas, olyan puffert épít magának, amit felhasználva jóval több témakörben tud szakértőként megszólalni, mint mások. 

Carnegie szerint a legjobb előadásokat olyanok tartják, akik egy-egy témát nagyon jól ismernek. Ezért is tanácsolja, hogy "Beszélj olyan témáról, amit jól ismersz, amiről tudod, hogy tudod. Ne 10 percet, vagy 10 órát tölts felkészüléssel. Tölts 10 hetet, vagy 10 hónapot vele. Sőt, mégjobb, ha 10 évet készülsz!" 

Ezt nyilván nem szó szerint kell érteni. Az írás elején említett illető például elmesélte nekem, hogy a szabadidejében origamizik. Azt mesélte, hogy az jó másfél órás program, és nagyon kell tudnod a célodat, előre. Azért szereti - mondja - mert egy szelet papírból egy csodát tudsz csinálsz. De csak akkor, ha hajlandó vagy végig menni egy folyamaton, és közben fókuszálni, kontrollálni magadat. Ha nem jól csináltál egy hajtást, meg kell állnod, és végig kell gondolnod hogy hogyan tovább. 

Na ebben a gondolatban például sok év felkészülés van. Már csak meg kell találni, hogy miként kapcsolható valami céges témához, és máris "készüléssé" válnak a hobbival töltött évek. 

2. A saját élményeidről, tapasztalataidról beszélj
Annak, hogy megnyerd magadnak vagy ügyednek a hallgatóidat, a legbiztosabb módja, ha az előadásodat személyessé teszed. Buffet gyakran teszi ezt. Anekdotázik, az életéből és a karrierjéből oszt meg konkrét, személyes történeteket. Ettől válik erőssé, érdekessé, hitelessé, amit mond. Volt valami az életedben, amit elszúrtál és megbántál? Utáltad a sulit? Életed nagy üzletéből tanultál egy életreszóló leckét? Ezek azok a történetek, amik összekötnek a hallgatóiddal, és amik igazán érdekessé teszik számukra a mondandódat. 

3. Ne jegyzeteket használj, hanem hívószavakat
Ha megnézel néhány előadást Warren Buffett-től, fogod látni, hogy elvétve néz csak a jegyzeteibe, ha egyáltalán. Egy jó beszéd nincs legépelve, bemagolva. Helyette rövid hívószavakal, mondatokkal érdemes dolgozni, mert így sokkal jobban jelen tudsz lenni. Ha olvasol, vagy előre megírt fordulatokat próbálsz memorizálni, és aztán előhívni a színpadon, nem leszel jelen, gátolni fog, hogy természetesen beszélj.

4. Találd meg a számodra legizgalmasabb fogást a témáidon
"Középszerű előadói készséggel megáldott emberek is fantasztikus előadást tudnak tartani, ha olyasmiről beszélnek, ami mélyen felkavarta őket." - mondja Carnegie. Ha olyasmiről beszélsz, ami saját élményed, ami mosolyt csal az arcodra, amitől látszik az arcodon a pozitív energia, a szemedben a lelkesedés, akkor a közönségedre is átragad ebből valami, de legalábbis észreveszik, és mindenképp értékelik majd. 

Szóval ez a négy pont az, amire Warren Buffett is gyakran hivatkozik, és amik segítettek neki jobb előadóvá válni. Lehet őket gyakorolni, vagy jobb ötleteket kommentben megírni. Addig is, nézzetek meg egy összeállítást különböző előadásaiból, és figyeljétek meg, miként alkalmazza a fenti négy pont egyikét vagy másikát:

Comment

Feladd vagy ne add fel?

Comment

Feladd vagy ne add fel?

Megvan a Nas Daily? Magát csak így mutatja be Facebook oldalán:
"A nevem Nas. Azt jelenti, emberek arabul. 1 perces videókat készítek magamról és másokról. Minden nap. Ugyanolyan trikót hordok. Van egy cégem. Ennyi!"

Tudjátok, hogy az Intézetben a világos, gyorsan érthető beszédre való törekvés az egyik legfontosabb témánk. Azt tanítjuk az embereknek, hogy miként tudják minél világosabban kifejezni ötleteiket, gondolataikat, érzéseiket másoknak. Persze hogy megakadt a szemünk Nas projektjén. Azt a hülye is azonnal megérti. És kicsit máris kíváncsi, főleg ha megtudja, hogy 689 napja kezdte.  

De a mai bejegyzés szempontjából ez mellékszál, mert amiért Nas-ról beszélünk, az éppen a 689. napon publikált videója. Ez kivételesen nem 1 perc hosszú, de jó oka van rá. Ezzel a felvétellel ünnepelte meg ugyanis, hogy videóival elérte az egymilliárd megtekintést. Három perces története - hosszát tekintve - a kommunikációs önismereti tesztünkre, a CQ Teszt-re emlékeztet, öröm látni, hogy milyen szépen felépítette az ívét, a mondnaivalóját a rendelkezésre álló időnek. #Storytelling at its best, még úgy is, hogy tulajdonképpen ez a történet egy faék egyszerűségével vetekszik, láttuk már százszor, előre tudjuk, hová tartunk. 

De így is le a kalappal: világos, inspiráló projekt, evilágos, inspiráló történet, világos, inspiráló srác! Érdemes rá odafigyelni. Nézzétek meg a videót, és ha nem lenne minden érthető, alább elolvashatjátok az elhangzottak fordítását: 

Ez a törtnet rólam szól. 
De a végén: rólad szól!
Ez a történet a kitartás története. 

Pontosan 689 nappal ezelőtt egy éjszaka ezen az utcán sétáltam. 
Elegem volt a munkámból, elegem volt az
életemből. 
Az volt a vágyam, hogy utazzak, világot lássak és videókat csináljak. 
Úgyhogy felmondtam, megvettem életem első kameráját és egy egy irányú jegyet Kenyába. 
És mielőtt kimentem volna a reptérre, elhatároztam, hogy kipróbáltam valami újat. 
Naponta egyszer készíteni
fogok egy videót, ami egy perc hosszú. Ennyi. 
És ezt a videót feltöltöm egy Facebookra oldalra, aminek nulla követője van. 

Az emberek azt mondták: ez egy rossz ötlet. 
Az emberek azt mondták: a Youtube jobb. 
Az emberek azt mondták: nem vagyok videókészítő. 
És akármennyire is igyekeztem bebizonyítani az embereknek, hogy tévednek, igazuk volt.
Nem voltam jó videókészítő. 
Ez a felvétel rossz. 
Ennek a videónak nincs története. 
Ebben meg rossz a mikrofon. 

Az emberek a Youtubeon pénzt kerestek, én meg a Facebookon pénzt veszítettem.
Nem beszélve arról, hogy haladtam életem legsötétebb, legmagányosabb időszaka felé. 
Nap nap után 10 órákat töltöttem egyetlen percnyi videó összerakásával. 
Nap nap után senki sem nézte meg. 
Senkit nem érdekelt. 
Senki nem osztotta meg.

Majdnem feladtam. 
De aztán mégsem adtam fel. 
A 270. napon csináltam egy újabb videót, Thaiföldről. 
És azt a videót az emberek szerették. 
Nagyon szerették. 
Szétosztották, néhány nap alatt több millióan látták, és fedezték fel a projektemet.
És akkor elkezdtem megérteni. 
Megértettem, hogy hogyan kell videókat csinálni. 
Megértettem, hogy hogyan lehet jobbá válni. 

Idővel elkezdesz jobb videókat csinálni. 
Jobb történeteket mesélni. 
És jobbá válasz magad is. 
És egyszercsak eléred az 1 milliárd megnézést. 

Visszanézel, és az egyik néző közülük elcsábította a szívedet.  
Nézed a kommenteket, és államelnökök nevét fedezed fel köztük. 
Ír neked valaki, aki öngyilkos akart lenni, és azt mondja: "köszönöm, hogy megmentetted az életemet". 
És amikor elolvasod ezt az üzenetet, rájössz: jó hogy soha nem adtad fel. 
Még aznap sem, amikor édesapádat műtötték. 
Amikor elveszítettél egy rakás követőt. 
Amikor beteg lettél. 
Jó, hogy nem adtad fel azon a napon.

Akárki mondta, hogy a Youtube jobb, tévedett. 
A Facebook működik, és most pénzt keresek.
Akik azt mondták, hogy ez egy rossz ötlet, tévedtek. 
Amit csinálok, megmentett egy életet. 

Azzal kezdtem, hogy ez a történet nem rólam szól. 
Hanem rólad. 
Mert egy napon te is sétálsz majd egy utcán lefelé, frusztráltan az életeddel, frusztráltan a munkáddal, és azt fogod kérdezni magadtól: 
Mit csináljak? 

Hogy mit csinálj? 
Nem tudom. 
Azt tudom, hogy mit ne csinálj. 
Ne add fel. 
Mert csak akkor tudsz sikeres lenni EGY MILLIÁRD ALKALOMMAL. 
NE. ADD. FEL. 

Comment

Empátia: láss engem, hallj engem, ismerj engem.

Comment

Empátia: láss engem, hallj engem, ismerj engem.

Tegnap délután a BARRA Intézetben láttuk vendégül a Módszeres Empátia Intézetet, és Yehuda Tagar-t, a módszeres empátia szakértőjét. 

 Barra Mária kollégánk Yehuda kezei között... coachból lett tanítvány egy 20 perces bemutató foglalkozás keretében.

Barra Mária kollégánk Yehuda kezei között... coachból lett tanítvány egy 20 perces bemutató foglalkozás keretében.

Néhány fotó mellett szeretnénk megosztani pár gondolatot a délutánból, leginkább a címadó kérdést: tanít-e empátiára egy MBA képzés? Yehuda hosszan beszélt róla, hogy milyen nagy baj, hogy ha közgaszdásznak, marketingesnek vagy cégvezetőnek tanulsz, minden bizonnyal kimaradt az oktatásodból az empátia. Ez nem olyasmi, amit tanítanak, pedig lehet, hogy fel kéne tenni a kérdést, hogy mi lenne ha...?! Az embereket túl könnyű munkaerőként, számként, piacként,  látnunk. De látod-e az embert? Látod-e igazán? 

Az empátia három lépcsője, hogy képes légy hallani, látni és érteni a másik embert. Mindenki, erre vágyik legjobban a magánéletében is. Hogy a partnere "lássa", hallja, és "ismerje", igaz? A munka világában miért ne várhatnánk el ugyanezt? Hogy a kollégáink lássanak, halljanak, ismerjenek bennünket? Ezt a célt hívhatjuk úgy is, hogy a munka világának humanizálása. Ha van mélyre ható empátia, van ember is, és akkor van emberi munkahely is. 

Ha te nem látsz, értesz, hallasz engem, ki fog? Nem várhatom el legalább egy kicsit, hogy törekedj erre?  

A jó hír, hogy az empátia tanulható. Ezért hívják módszeres empátiának a módszert, és az intézetet. Az egyik trükk, ha valóban látni, hallani és ismerni akarod a másikat a következő: a legtöbb ember, és a legtöbb cselekedet emlékeztet valakire, vagy valamire. Akkor állsz készen az empátiára, ha ilyenkor ki tudod kapcsolni ezt az emléket magadban, vagyis: ha nem foglalkozol azzal hogy kire emlekeztet a másik, vagy az adott helyzet. Mindenki egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. Így ha emlékeztet is valamire vagy valakire a másik, valószínű, hogy az emlékeidre reagálsz, nem rá. 

A másik jópofa hasonlat a harang hasonlata. A harang belül üres. Ha nem lenne üres, hangja sem lenne. Ugyanígy egy teli pohár víz, ha a villáddal megkongatod, szinte hangtalan, ha kiöntöd belőle a vizet, az üres pohárnak szép, élesen csengő hangja lesz. Ez az üresség az, ami képes arra, hogy abban a másik ember hangja megszólaljon, hallhatóvá váljon. Tehát - ha empátiával akarsz lenni - ebben az értelemben is üressé kell válnod a másikra, hagynod kell, hogy minden előítélet, vélemény leülepedjen, és átadja a helyét az ürességnek. Amikor ez megtörténik, a másik teljes valójában tud megjelenni benned, hallani, látni, érteni fogod őt. 

 Tanulókör

Tanulókör

Yehuda megfogalmazta azt a gondolatot is, hogy a Kelet-Közép-Európai régió országai, így Magyarország is a nyugat és kelet harcának fojtásában élte életét. De eljött az ideje, hogy magára találjon a régió. Azért emeljük ki ezt, mert hasonló gondolatok vezérlik az ismertebb hazai startupjainkat is - Prezi, Ustream, AIMotive, NNG - mind azt mutatták meg, hogy lehet innen, Magyarországról is nagyot dobni, nem kell kishítűnek lennünk, világbajnok tudásunk van számtalan területen. És ha jól halljuk, az áprilisi smartconference gondolatisága is hasonló... ők az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a nagy nemzetközi sikersztorik nagy neveit hozták el Budapestre. Ez fordul meg most; a szervezők felismerték és kimondták: van már elég saját sikersztorink, saját világbajnokunk. Szóljon ez a konferencia most róluk, meséljenek ők a megszerzett tudásukról. Így hirdetik magukat: "DIGITÁLIS KIHÍVÁSOK EMBERI VÁLASZOK - A hazai technológiai piac legsikeresebb évének sikertörténetei." 

 Yehuda magyaráz... filcek helyett zsírkrétával dolgozik, hozta magával egy tolltartóban. :)

Yehuda magyaráz... filcek helyett zsírkrétával dolgozik, hozta magával egy tolltartóban. :)

Szóval ez a két gondolat megfogott minket tegnap. Szuper délután volt, nagyon köszönjük Yehudának és a Módszeres Empátia Intézettől Király Emesének, hogy vendégeink voltak! 

Lássátok a másikat. Halljátok a másikat. Értsétek a másikat! ;) 

U.i.: A hétvégén és hétfőn még lesz alkalom csatlakozni Yehudához, addig itt van Magyarországon, minden nap tart foglalkozásokat. Klikk ide, ha érdekel

Comment

Faszkalapnak kell-e lenned, hogy sikeres vezetővé válj?

1 Comment

Faszkalapnak kell-e lenned, hogy sikeres vezetővé válj?

Boccs, nem mi adtuk a címet! Másfelől kell, hogy érezzétek: ha nem ezzel a nyilvánvaló címmel tenné fel a kérdést a "dolgozat" alkotója, valami óhatatlanul elveszne a kérdés súlyából. De ez lett a cím. 

Max Joseph filmrendező adta, aki saját megfigyelésére alapozott... úgy látta, hogy a szakmájában minél érzéketlenebb és agresszívebb valaki, annál sikeresebb. Úgy döntött, alaposan utánajár a témának, ebből lett ez a közel harminc perces, igen szórakoztató dokumentumfilm.

Ha kerültél már irányító szerepbe, vagy éppen abban vagy, ez a rövidfilm igen jó gondolatokat ad majd, hogy jobb vezetővé válhass. 

U.i.: ha gondoljátok, megcsináljuk magyar felirattal is, csak nagy meló. De  van az a nyomás! Mondjuk ha 5-en kéritek?! ;)

1 Comment

Módszeres Empátia - bemutató délután Yehuda Tagarral a BARRA Kommunikációs Intézetben

Comment

Módszeres Empátia - bemutató délután Yehuda Tagarral a BARRA Kommunikációs Intézetben

Március elsején délután Yehuda Tagar lesz a a BARRA Kommunikációs Intézet vendége. Ebből az apropóból beszélgetett Szilágyi Mihály kollégánk Király Emesével, a Módszeres Empátia Intézet egyik alapítójával. 

Szilágyi Mihály: Szia Emese! Mi már ismerjük egymást jó húsz éve, de az olvasók nem ismernek. Megteszed, hogy bemutatkozol nekik, és röviden azt is elmondod, mit csinálsz a Módszeres Empátia Intézetben?

Király Emese: Szia Misi, most tudatosul bennem, hogy már ennyi éve ismerjük már egymást. Az jut eszembe, hogy ennyi év alatt veled is, velem is sok minden történt. Valami lényegi dolog mégsem változott egyikünkben sem. Mindkettőnket hajt a kíváncsiság, a tudás-szomj, valami új, minőségi dolog teremtésének vágya. A Módszeres Empátia Intézet is így alakult Magyarországon.

 Király Emese - coach, munka közben 

Király Emese - coach, munka közben 

Miután megtapasztaltam egy folyamatot a saját bőrömön Sinkó Dániellel, aki végzett Módszeres Empátia coach, elmentem Yehuda Tagar decemberi workshopjára, ahol Dániel szűk ismeretségi körének tartott előadásokat a módszer alapítója.

Beleszerettem a gyakorlatban tapasztalt rendszer elméleti hátterébe, filozófiájába is. Szeretnék segítőként magam is dolgozni a módszeres empátiával. Néhányan, hasonló lelkesedéssel önkéntes alapon dolgozunk azon, hogy Yehuda újra eljöjjön és idén elindulhasson itthon a módszertani képzés. Ehhez 20 hozzánk hasonló érdeklődő kell, aki szívesen tanulja meg ezt a módszert.

Képzettségemet tekintve közgazdász, szervezetszociológus, nemzetközileg akreditált ICF PCC – Professional Certified Coach vagyok több, mint 600 ügyfél órával, tréner, Byron Katie “The Work” facilitátor, startup mentor, kommunikációs szakember, jelenleg pszichológia hallgató az Integrál Akadémián. Az önfejlesztést nem csak coachként, trénerként támogatom. 2010 óta bodyART oktatóként is abban segítek, hogy tudatosabb és eredményesebb mindennapokat élhessenek, akik hozzám járnak. (Emese honlapja itt található.)

Sz. M.: Mikor legutóbb találkoztunk, és kitaláltuk, hogy tarthatnátok nálunk a Módszeres Empátia hazai bemutatóját, bevallom neked, még nem értettem, hogy pontosan mi is ez a módszeres empátia. Elképzelésem persze volt róla. Hogy ez valami olyan módszer, amit ha elsajátítok, akkor számomra nehéz helyzetekben is képes leszek akár azonnal átkapcsolni együttérző, a világot a másik szemével látó üzemmódba. Ez házas emberként, és munkatérsként is vonzó gondolat. De valóban egy módszerről beszélünk? A maga egy-kettő-három lépéseivel? Egyáltalán, fogom tudni használni otthon, vagy a munkában?

K.E: A módszertan “1-2-3 lépései” inkább segítő szakemberként, a terápiás folyamatban adnak kapaszkodót, nem annyira magánemberként. De ha laikusként megérted az empátia erejét, azzal biztosan csak nyerhetsz.  A módszer mögött - a Waldorf iskolák kapcsán sokak által ismert - Rudolf Steiner Pszichozófiája áll, ami az antropozófia iránt érdeklődők számára önmagában is érdekes lehet, hiszen a lélek, az érzékelés, az elme és az érzékszervek működésében új szempontokat nyit a gondolkodónak.

Sz.M.: A Módszeres Empátia hazai bevezetésében nekem úgy tűnt, mintha főként segítő szakemberekre, coachokra, pszichológusokra fókuszálnátok. A mi olvasóink viszont elsősorban HR-esek és vezetők. Hogy látod, miért érdemes eljönniük?

K.E: A módszer alkalmazási területei széleskörűek. Nem csak egyéni terápia a fókusza. A Nemzetközi Pszichofonetika Intézet egyik kiemelkedő programja a “Humanizing the workplace” címet viseli, ami kifejezetten a módszeres empátia szervezetfejlesztési vonatkozásairól szól. Yehuda szívesen mesél erről.

Sz.M.: Mesélj egy kicsit Yehuda Tagar-ról, te már sok időt töltöttél vele? Milyen hangulatú egy-egy ilyen szemináriuma?  

 Yehuda Tagar, a "Pszichofonetika" és a Módszere Empátia személyiségfejlesztési irányzat kidolgozója. 

Yehuda Tagar, a "Pszichofonetika" és a Módszere Empátia személyiségfejlesztési irányzat kidolgozója. 

K.E: Yehuda Tagar pszichoterapeuta, Rudolf Steiner Pszichozófiáját alkalmazó terapeuták képzője. Az ő nevéhez fűződik a Psychophonetica™ és ennek részeként a Módszeres Empátia, mint egy teljesen új személyiségfejlesztési irányzat kidolgozása, melynek fő elemei az empatikus képesség, az intuíció, az imagináció és az inspiráció érzékszerveink fejlesztése. Az elmúlt 30 évben folyamatosan finomította módszerét, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Angliában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is oktat pszichológiai szakembereket, terapeutákat, coach-okat, lelki segítőket, tanárokat, orvosokat, vezetőket és üzletembereket.

Én a decemberi workshopon találkoztam vele először személyesen. Nagyon képzett, nagytudású és szimpatikus ember. Engem lenyűgözött a tudás, amit átadott és az is, ahogyan mesélt.

Részt vettem egyéni folyamatban is vele, teljes bizalmat tudtam szavazni neki, és nagyon jó érzés volt az, ahogyan kísért. Maga a módszer azért volt különleges, mert egyszerre mozgatott meg az elme, és az érzékelés szintjén is.

Sok tapasztalatom van segítő szakemberekkel, és őt mindenképpen a legjobb élményeim közé sorolnám.  Talán érdemes hozzátennem, hogy közel 20 éve vagyok a lélek tudományának hódolója, és kevés olyan terápiás irányzat van, amiben ne szereztem volna saját élményt. Jelenleg is folyamatos az életemben az önismereti munka, ami szerintem coachként, leendő terapeutaként elengedhetetlen.

Sz.M.: Milyen hatással volt/van az életedre ez a módszertan? Meg tudsz osztani velünk olyan személyes példát, amiből kiderül, hogy miben változott az életed a módszeres empátia alkalmazásával?  

K.E: Nem tudom ezt a kérdést egyszerűen megválaszolni. Azt hiszem, hogy az életünk folyamatok összessége. A célom ezeket a folyamatokat tudatosabban megélni. Minden olyan tapasztalás, ami közelebb visz a megértéshez, nem csak gondolat, de megélés szinten, segíti ezen az úton. Ha nem csak megértem, de meg is élem, hogy az életem forgatókönyveit milyen gondolatra, élményre építettem, lehetőségem van ezeket felülvizsgálni, tudatosan felülírni. A döntéseimet a kezembe venni, és nem reaktívan, hanem aktívan dönteni és cselekedni nehezebb helyzetekben is. A módszeres empátia ebben pl. nagyon hatékonyan segít.

_ _ _ 

Yehuda 4 napon át tart majd foglalkozásokat, előadásokat Budapesten. Az első nap a BARRA Intézetben lesz. Ha felkeltette a program az érdeklődésed, az esemény Eventbrite oldalán tudsz az egyes napokra jegyet vásárolni, vagy 4 napos bérletet váltani valamennyi workshopokra.

JEGYEK, BÉRLET:
Március 1.: 
Psychophonetica™ és Módszeres Empátia módszertani bemutató délután Yehuda Tagarral a BARRA Kommunikációs Intézetben, jegyek 10.000 Ft kaphatóak:
https://www.eventbrite.com/e/psychophoneticatm-es-modszeres-empatia-bemutato-workshop-tickets-42906509525

Március 2.:
Függőségek kezelése Psychophonetica™ és Módszeres Empátia módszerrel: 
https://www.eventbrite.com/e/fuggosegek-kezelese-modszeres-empatiaval-szakmai-bemutato-nap-tickets-42714587481

Március 3.:
Akaraterő építés Psychophonetica™ és Módszeres Empátia módszerrel
https://www.eventbrite.com/e/akaratero-epites-modszeres-empatiaval-tickets-42905912740

Március 4:
Önszeretet építés Psychophonetica™ és Módszeres Empátia módszerrel:
https://www.eventbrite.com/e/onszeretet-epitese-modszeres-empatiaval-tickets-42906229688

Március 5:
Egyéni Psychophonetica™ és Módszeres Empátia coaching ülés Sinkó Dániellel és Yehuda Tagarral

Egyéni ülések Yehuda Tagarral angol nyelven: 
https://www.eventbrite.com/e/egyeni-modszeres-empatia-coaching-ules-yehuda-tagarral-tickets-42909382117

Egyéni ülések magyar nyelven: 
https://www.eventbrite.com/e/egyeni-modszeres-empatia-coaching-ules-sinko-daniellel-tickets-42909505486

Bérlet márc 1-4-i workshopokra: 
https://www.eventbrite.com/e/psychophoneticatm-es-modszeres-empatia-bemutato-napok-yehuda-tagarral-tickets-42977436670 

Comment

Elon Musk üzenete Magyarország Kormányának

Comment

Elon Musk üzenete Magyarország Kormányának

(Frissítés: többen jelezték, hogy átverésnek érzik a címet. Az is volt, elnézést kérünk. Elon Musk nem üzent semmit a mi kormányunknak jobban, mint a világ bármely kormányának... de egyiknek sem dedikáltan. Szóval igen, #clickbait. De jó szándékú. Nem fogunk gyakran élni ilyesmivel a jövőben. Boccs, ha megsértettünk vele.)

Orbán Viktor a Megyei Jogú Városok Szövetsége közgyűlésén mondott beszédet, még február elején. Ebből idézünk: "...Ha egy-egy hozzátok hasonló nagyvárosba elmegyünk, én megmondom őszintén, semmi vonzót nem találok. Akkor se, hogyha valami okosok kitalálták azt, hogy a sokszínűség érték. A sokszínűség nem érték, a sokszínűség egy tulajdonság. Az érték más, mást jelent, és miután tulajdonság, az egyik tulajdonság és a másik tulajdonság nem sorolandó különböző erkölcsi kategóriába. A sokszínűség semmivel sem értékesebb, mint az egyívású közösségnek a képe. Attól, hogy valami színes és sokszínű, nem értékesebb, mint az, ami meg nem az. És nagyon fontos, hogy ezen megvessük a lábunkat. Tehát ne engedjük, hogy akár erkölcsi, etikai tartalmú vitákban kihúzzák a lábunk alól a talajt, mert nekünk meg kell védeni Magyarországot úgy, ahogyan most van. Ki kell mondanunk, hogy nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik mások, ezt nem akarjuk." A teljes beszéd itt olvasható. 

Egyik este a napokban visszanéztem a Spacex történelmi repüléseinek felvételeit a YouTube-on. Az első sikeres kilövést. Az első műhold pályáraállítását. Az első sikeres visszatérést és landolást. Az első sikeres drónhajós landolást. És persze a legfrisebbet: a Falcon Heavy fellövését, orrában a kis piros Teslával. A legmeghatóbb mind közül - történelmileg pedig minden bizonnyal a legfontosabb is - az első sikeres visszatérés volt. Három perc az egész, érdemes megnézni: 

Fogtam a felvételen látható emberek arcait, kimerevítettem, és csináltam belőlük egy montázst. Fiatal és öreg. Punk és nerd. Indiai és muszlim. Nő és férfi. Szakállas és borotvált. Van itt mindenhonnan mindenféle. Ahogy néztem ezeket az arcokat, jutott eszembe ez a mondat Orbántól, hogy "a sokszínűség nem érték". Hogy az nem ér többet az "egyívásúnál". Jelentsen ez bármit is. 

sokszinuseg.jpg

El lehet fogadni, hogy Orbánt külföldi útján aggasztja az emberek "sokszínű" forgataga. Ez egy legitim nézőpont, cinizmus nélkül mondom. Ráadásul ő van hatalmon. Nem tetszettünk sem forradalmat csinálni, sem nem szavaztunk kellő számban ellene. Úgyhogy ez van, most ő írja a szabályokat. Ezt is elfogadom.  

Egyvalamit azonban azonban fontos tisztán látnunk ezek mögött a szavak és mondatok mögött. Orbán problémája a sokszínűséggel nem a menekültekkel, vagy ahogy ő hívja őket, nem a migránsokkal kezdődik. Nem pusztán a városok népeinek összetételében nem szereti a sokszínűséget. Nagyon úgy tűnik, hogy azt a saját kormányában sem szereti. A médiában sem szereti. És talán még a parlamentben sem, de ezzel viszont már cinikus vagyok. 

A végeredmény mégiscsak az, hogy így kevesek nézőpontjából születnek a nagy döntések. És a kicsik is. Márpedig minden, amit a tudomány - Orbán szavával élve "az okosok" - a sokszínű csapatokról tud, azt mutatja, hogy azok sikeresebbek homogén társaiknál. A McKinsey kutatása szerint: a sokszínű szervezetek pénzügyileg jobban teljesítenek / A Harvard Business Review szerint a sokszínűség nagy hatással van az innovációs képességre. 

És ahogy Elon Muskot, ezt a délafrikai emigránst és szedett vedett bandáját nézi az ember, úgy tűnik, mintha ő is csak azt üzenné: a sokszínűség nem puszta tulajdonság, hanem érték! 

Comment

Hogyan mondjunk nemet?

Comment

Hogyan mondjunk nemet?

Na ezt nem ebből a bejegyzésből fogod megtudni! De remek találatokat dob a kérdésre a Google, cikkektől könyveken át mindenfélét. Ha tényleg elakadásod van a nemetmondással, szánj néhány órát olvasásra a témában, és garantáltan előrébb leszel. 

Miről nem ír senki?
Amiről ez a bejegyzés szól, az a téma nulladik mérföldköve, amiről nekem úgy tűnt, nem nagyon ír senki. Nevezetesen: hogy a legtöbb ember meglepően boldog, ha kap egy NEM-et! Sőt! Paradox módon, minél nagyobb NEM-et kap, annál boldogabb! Szóval, ha könnyebben akarunk nemet mondani, bűntudat nélkül, akkor szerintem ezt kell elsőként helyre tenni magunkban. Hogy a NEM az nem valami kellemetlen, rossz dolog. Hanem valami, amit adni is, kapni is öröm.  

hogyan mondjunk nemet.jpg

Miért jó egy nagy, világos NEM-et adni vagy kapni? 
Mert ez mindkét fél érdeke. Mindannyian le vagyunk terhelve mindenfélével, nagyon valószínű, hogy neked is rengeteg dolgod akad, akárcsak nekem. Szóval ebből a szempontból egy hajóban evezünk. Ha vacillálsz, hogy igent mondj, vagy igent mondasz, de nem köteleződsz el az igened mellett, akkor húzod az értékes időmet, és nemhogy nem segítettél, inkább ártottál nekem. 

Mielőtt leszögeznénk azonban, hogy NEMET "ADNI" JÓ, egészítsük ki a dogot két fontos kitétellel:
1. A nem mellé mindenképp jusson egy adag TAPINTAT
2. Mondjuk el, hogy MIÉRT mondunk nemet

Ha jól fogalmazod meg a MIÉRTEDET, az a "szükségedre", a céljaidra fókuszál:
Marshall Rosenberg, az erőszakmentes kommunikáció elméletének atyja azt tanítja, hogy ha el akarjuk kerülni a konfliktust valakivel, nincs más dolgunk, mint megfogalmazni, hogy mire van szükségünk, vigyázva, hogy ezt a másik kritikája és mindenfajta követelés nélkül tegyük. Ha ez sikerül, és kölcsönösen megismerjük a másik "szükségét", a megoldás szinte magától megtalál minket. 

Konkrét példa:
Nemrég megkeresett valaki, akit tisztelek és nagyra tartok, hogy írjak cikkeket egy honlapra, amit ő szerkeszt. Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy mit válaszoljak, pedig tényleg megtisztelő volt a lehetőség. De nemet kellett mondanom, hogy ő se járjon rosszul, és én se hozzam magam kellemetlen helyzetbe később, mikor majd csúszom a cikkekkel, amiket ígértem. 

1. NEM:
"Szia Gyuri! Nem tudom vállalni most, hogy cikkeket írjak." 

2. TAPINTAT:
"De nagyon megtisztel, hogy egyáltalán felmerült benned az ötlet, köszönöm!" 

3. MIÉRT MONDOK NEMET?
"Azért mondok nemet, mert mindig is hadilábon álltam az ígéreteim betartásával. Ebből idén elegem lett, mert magamat is, és másokat is rendszeresen kellemetlen helyzetbe hozok a könnyelműségemmel. Január óta kifejezett óvatossággal köteleződöm el, hiszen minden IGEN egy szolgálat. És az ember igazán csak kevés helyen tud szolgálni. Nekem arra van szükségem most, hogy az Intézeti munkámra fókuszálhassak, mert rengeteg a feladat, és nagyon szeretném, ha az ügyfeleink és mi is egy nagyon jó évet zárnánk idén!" 

Az ő szüksége az volt, hogy színes cikkekkel gazdagodjon a honlap, amit szerkeszt. Az én szükségem az volt, hogy azt a keveset, amit már ígértem, jól tudjam csinálni. A céljaink nem egyeztek, ezt hamar megértettük mindketten. Egy NEM tehát két embert is boldoggá tett, még ha ez elsőre esetleg nem is olyan nyilvánvaló. 

Tehát:
1. Mondj nemet! Nyugi, mindkettőtöknek jó lesz!
2. Legyél tapintatos. Semmi szükség rá, hogy megbántsd a másikat. 
3. Mondd el, hogy miért mondasz nemet... hogy mire van szükséged, ami miatt nemet mondasz. 

Megjegyzendő még a végén, hogy minél világosabb számodra, hogy mit akarsz, annál világosabb lesz, hogy mit NEM AKARSZ. Minél világosabb, hogy mire van szükséged, hogy mi a célod, annál gyorsabban látod át majd, hogy mire NINCS SZÜKSÉGED, és mi az, ami NINCS ÖSSZHANGBAN a céljaiddal. 

Nemet mondani mindkét félnek jó. 
Ha jól csinálod! 




 

Comment